Dr. habil. Mátrai Zoltán, PhD, FEBS

Medical Center Budapest 1113 Budapest, Bartók Béla u. 92-94. fsz.

  +36 70 550 1268    +36 20 339 1604       onkoplasztika@gmail.com

Öröklött emlő- és petefészekrák szindróma

Emlődaganatok

Emlődaganatok (8)

Tartalom feltöltés alatt!

péntek, 28 október 2016 11:50

Jóindulatú (benignus) emlődaganatok

Írta:

Az emlőben felfedezett csomók az esetek nagyobb részében jóindulatú elváltozások. Azonban ha szokatlant tapintunk, feltétlenül szükséges orvoshoz fordulni! Az alábbiakban az emlő szöveteiből kiinduló benignus daganatokat, diagnózisukat és a kezelési stratégiákat foglaltuk össze röviden.

Fibrózis és ciszták

A benignus emlőtumorok nagy része fibrocisztás elváltozás, melyek leggyakoribb tünetei a mellben tapintott csomók, duzzanatok, fájdalom, alkalmanként váladékozás az emlőbimbóból. Ezek a tünetek jellemzően közvetlenül a menstruációt megelőzően a legkifejezettebbek. Bármely életkorban előfordulhat, azonban gyakoribb a menopauza előtt.

Fibrózis: nagy mennyiségű fibrotikus szövet (érszegény, zsugorodásra hajlamos kötőszövet) jelenléte az emlőben.

CU0000006519.BF5.20X

 

 

 

 

 

 

 

 

 

Ciszták: Kerek, lágy tapintású, alapjától elmozdítható duzzanat, amely valójában folyadékkal telt, hámsejtekkel bélelt elváltozás, ami a mirigyállományban alakul ki. Lehet egyszeres vagy többszörös, és előfordulhat az egyik vagy mindkét emlőben. Mérete változatos, a ciklikus hormonális változások hatására növekedhet vagy zsugorodhat, fájdalmat is okozhat. Rendszeres kontrollja javasolt.

A nagyobb ciszták drenálásával a fájdalom megszűnik, azonban a tömlő a későbbiekben újratelítődhet. Enyhe panaszok esetén alkalmazható terápia a megfelelő, jó alátámasztást biztosító melltartó viselése, meleg borogatás, vagy a havi ciklus előtt jelentkező fájdalom esetén recept nélkül kiváltható fájdalomcsillapító. Komolyabb tünetek esetén hormontartalmú gyógyszer szedése segíthet, a nagyobb ciszták sebészi eltávolítása egyéni mérlegelést követően javasolt lehet.

Bizonyos esetekben segíthet a koffeintartalmú italok (pl. kávé, tea, kóla, energiaital) és a csokoládé fogyasztásának elhagyása, illetve a sószegény étrend, habár az étrendi változtatás hatásosságát a klinikai vizsgálatok nem igazolták. Bizonyítékok nem támasztják alá, de eseti beszámolók szerint vitaminokat (A- és E-vitamin) és gyógynövény kivonatot (pl. ligetszépe olaj) tartalmazó étrendkiegészítők is javíthatják a tüneteket.

A krónikus cisztás emlőgyulladás (többgócú mikrocisztás mastopathia) rendszeres onkológiai kontrollt igényel. Amennyiben a fibrocisztás emlőben szokatlanul tömött tapintású duzzanatot érzékelnek, abból helyi érzéstelenítés mellett feltétlen szükséges mintát venni, és szövettani vizsgálatot végezni, hogy a daganat jelenléte teljes bizonyossággal kizárható legyen.

 

 

Duktális vagy lobuláris hiperplázia

Általában nem tapintható, de mammográfiás szűrés során felfedezhető jóindulatú elváltozás, amely azonban (főként az atípusos hiperplázia) hajlamosíthat rosszindulatú daganatra. A hiperplázia ugyanis a tejcsatornákat (ductus) vagy a tejmirigyeket (lobulus) bélelő sejtek burjánzását jelenti. A diagnózis biopsziát követő szövettani vizsgálat után állítható fel. A diagnózist követően rendszeres kontroll szükséges.

 

 

LCIS – lobuláris in situ karcinóma

Általában véletlenül (egyéb elváltozás miatt végzett biopszia vizsgálata során) felfedezett elváltozás. A tejmirigyekben daganatsejtek növekednek, amelyek azonban nem lépik át a tejmirigyek szöveti határait, hanem azokon belül maradnak. Tapintással és mammográfián nem észlelhető, biopsziával diagnosztizálható. Az LCIS hajlamosíthat rosszindulatú daganatra. Sebészi eltávolítása javasolt, amelyet követően rendszeres megfigyelés szükséges. Az emlő helyreállítása azonnal elvégezhető.

 

 

Adenózis

Jellemzője a megnagyobbodott lobulusok (tejmirigyek egységei, lebenyek), amelyek a szokásosnál jóval több mirigyet tartalmaznak. Általában olyan nőknél kerül felfedezésre, akiknél fibrocisztás emlő tünetek miatt került sor biopsziára. Mészlerakódásokat tartalmazhat az elváltozás, ami miatt mammográfiás képen akár összetéveszthető rosszindulatú daganattal. A diagnózist a biopszia szövettani elemzése után lehet felállítani.

Az adenosis sclerotisans az adenózis egy speciális típusa, melyre jellemző, hogy a megnagyobbodott lobulusokban fibrózus (hegesedés szerű) szövetek is vannak.

Kezelést az adenózis nem igényel, azonban javasolt rendszeres ellenőrzésre járni.

 

 

Fibroadenóma

Fibroadenoma

 

 

 

 

 

 

 

 

A 30 év alatti nők leggyakoribb emlődaganata a fibroadenóoma, amely egy vagy több sima felszínű, a mirigyhámból kiinduló, kötő- és mirigyszövetből álló, akár mindkét mellben tapintható, jól körülírt göb. Előfordulása nem jár fájdalommal, jellemzően könnyen elmozdítható alapjától a bőr alatt (nem kapaszkodik a környező struktúrákba) és tömött szerkezetű (kemény tapintású).

A diagnózis alapja a klinikai vizsgálat (tapintás), ultrahang, mammográfia és vékonytűs biopszia.

Kezelést gyakran nem igényel, a műtét rendszeres ellenőrzés (tapintás, ultrahang, mammográfia) mellett elkerülhető (habár a sebészi eltávolítás a szakmai irányelvek alapján növekedési készségük miatt minden életkorban ajánlatos), amennyiben a tumor kicsi és a diagnózis megalapozott.

Ha nagy mérete miatt zavaró, illetve az emlőt deformálja, sebészi kimetszéssel eltávolítható, helyi érzéstelenítésben, ambulánsan. Előfordulhat, hogy a fibroadenóma kimetszését követően egy újabb csomó alakul ki a régi helyén.

Mint minden más jóindulatú emlődaganat esetében, a rendszeres vizsgálat, a csomók kontrollja feltétlenül javasolt.

 

 

Phylloid tumor

Ritka típusú jóindulatú emlődaganat. A nagy méretű, gyorsan növekvő, epitheliális és kötőszöveti komponensekből álló phylloid tumorok főként premenopauzában lévő középkorú nőknél (40 – 50 év között) fordulnak elő. Fájdalmat általában nem okoz, a pontos diagnózis megállapítására a sebészi beavatkozást követő szövettani vizsgálat eredményére alapozva kerülhet sor.

A phylloid tumorok egy része (kb. 25%) rosszindulatú daganattá alakulhat, így esetükben a megfelelően (legalább 1 cm-es biztonsági sávval) végzett széles sebészi kimetszés a szükséges kezelés. A beavatkozás elégtelensége esetén a daganat kiújulhat. A kezelést követően szoros utánkövetés javasolt.

Rosszindulatú phylloid tumor esetében a széles kimetszés vagy a masztektómia képezi a kezelés alapját. A többi rosszindulatú emlődaganattal szemben ezek a tumorok nem reagálnak hormonkezelésre és sokkal kevésbé érzékenyek sugár- és kemoterápiára.

 

 

Intraduktális papillómák

11443tn

 

 

 

 

 

 

 

 

A papillomák szintén gyakori jóindulatú elváltozások: szemölcsszerű kinövések a tejcsatornákon belül, melyek mirigyszövetből, fibrózus szövetből és erekből állnak.

A főként csak egyik emlőn tapasztalt színtelen vagy véres bimbóváladékozás gyakori oka a szoliter papillóma, ami a mellbimbóhoz közeli tágabb tejcsatornákban alakul ki leginkább. Apró csomóként gyakran tapintható, és biopszia is vehető belőle. Műtéti megoldása a műtőasztalon festékanyaggal végzett tejút feltöltés irányítása mellett az érintett emlőszövet eltávolítása.

Kisebb papillómák az emlő egyéb területein is előfordulhatnak, jellemzően egyszerre több (multiplex), ezekre kevésbé jellemző, hogy bimbóváladékozást okoznak. Esetükben a duktoszkópia nagy segítség a diagnózisban. A kezelést a papillóma és a tejcsatorna egy részének eltávolítása jelenti.

 

 

 

szakmai lektor: Dr. Mátrai Zoltán PhD főorvos

Forrás:

http://www.iranyelvek.hu/iranyelvek/old/all/Onkologia/Az%20emlo%20daganatainak%20ellatasa.pdf

http://www.cancer.org/healthy/findcancerearly/womenshealth/non-cancerousbreastconditions/non-cancerous-breast-conditions-lobular-carcinoma-in-situ

Képek:

http://www.origene.com/1/1/93690-tissue-sections-5x5um-frozen-breast-fibrosis-tissue.html

http://www.primehealthchannel.com/fibroadenoma-symptoms-causes-pictures-removal-and-treatment.html

szombat, 04 június 2016 13:28

Mellrák

Írta:

Napjainkban az emlőrák a tüdő-, és a gyomorrák után a világon a 3. leggyakoribb rosszindulatú daganat, valamint a tüdő-, a gyomor-, a kolorektális- és a májrák után az 5. leggyakoribb daganatos halálok. Az emlőrák incidenciája (incidencia: az adott populációban adott időtartam alatt előforduló új esetek gyakorisága) évente ~ 0,5-1%-kal nő, előfordulása egyértelmű földrajzi és gazdasági megoszlást mutat. Legmagasabb az incidencia Nyugat-Európában, Ausztráliában, Észak-Európában és Észak-Amerikában, míg Közép-, és Kelet-Európa a középmezőnyben foglal helyet, Dél-Ázsiában és Kelet-Afrikában a legalacsonyabb az előfordulás aránya. Az életmódbeli tényezők (rizikófaktorok: azok a tényezők, amelyek döntő jelentőségűek mind a kóroki tényezők között, mind a betegség megjelenésében) fontosságát mutatja, hogy alacsony rizikójú földrajzi területről magas rizikójú országba költözöttek körében a mellrák kialakulásának rizikója vagy kockázata megnő.

A gazdaságilag fejlett és fejlődő országokban a növekvő incidencia mellett csökkenő halálozás is megfigyelhető az elmúlt évtizedekben, ami főként a népegészségügyi programoknak, a szervezett lakossági emlőrák szűréseknek, a felvilágosító kampányoknak, az evidencián alapuló gyógyszeres-, sebészi- és sugárterápiáknak, a molekulár-genetikai ismeretek bővülésének köszönhető. Előbbiek közül kiemelendő a lakossági emlőrákszűrés (mammográfia) szerepe, hiszen az 50 év feletti nőknél a mellrák miatti halálozást 20%-kal képes csökkenteni.

Az Rágregiszterek Európai Hálózata (European Network of Cancer Registries) 25 európai ország 2012-es adatai alapján kimutatta, hogy a daganatok 47%-a (1,6 millió eset) nőket érintette. Az összes daganat  13%-a emlőrák volt (nemtől függetlenül), 464 ezer újonnan diagnosztizált esettel, mint vezető malignus daganattípus. Az emlőrák az összes női rosszindulatú daganat közel 1/3-át tette ki.

Magyarországon az emlőrákos adatokat 2000 óta az  Országos Onkológiai Intézet által működtetett Nemzeti Rákregiszter szolgáltatja. A 2011-es adatok alapján 7218 újonnan diagnosztizált emlőrákot regisztráltak (7127 nő és 91 férfi), és 2159-en vesztették életüket a betegség miatt. A 2011-ben emlőrákkal diagnosztizált nők átlag életkora 63 év volt.

Hazánkban az „Egészséges Nemzetért” Népegészségügyi Programban keretein belül, az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat (ÁNTSZ) szervezésében 2002. január 1-én elindult a szervezett lakossági emlőrák szűrés. A behívás 45-65 életév között 2 évente történik, a szűréseket országosan 42 szűrőközpontban végzik.

A részvétel sajnos mindössze 40% körüli, tehát a behívottaknak kevesebb, mint fele jelenik meg mammográfiás szűrésen, ennek megfelelően sajnálatos módon az előrehaladott stádiumú daganatok aránya Magyarországon magas.

A 2003-2012 közötti időszakra vonatkozó Egészség Évtizedének Johan Béla Nemzeti Népegészségügyi Programja az emlőrák halálozás 30%-os csökkentését és a szűrési részvétel 70%-os elérését célozta meg. 

 


szakmai lektor: Dr. Mátrai Zoltán PhD főorvos


csütörtök, 24 március 2016 05:30

Stádiumbeosztás

Írta:

Az emlőrák TNM osztályozása és stádiumbeosztása

A daganatos betegségek diagnózisa, kezelése és utánkövetése szigorú, több évtizedes klinikai kutatási eredményeken alapuló protokollok szerint történik. A rosszindulatú tumorok kezelését és prognózisát alapvetően meghatározza a stádiumuk.

A stádium meghatározása, vagyis a stádiumbeosztás során egységes nemzetközi rendszer által meghatározott csoportba sorolható a daganat, anatómiai kiterjedése alapján. A daganat stádiumának igen fontos szerepe van a társadalmi szintű szűrések, megelőzési és korai diagnosztikus stratégiák kialakításának szempontjából is.

Az egységes rendszer kialakítását az Union of International Cancer Control (UICC) és a World Health Organization (WHO) kezdeményezte és dolgozta ki több mint 50 évvel ezelőtt, azóta folyamatosan fejlesztik. A rendszer az úgynevezett TNM klasszifikáció, mely mozaikszó betűi egy-egy kategóriát jelölnek, és különböző szám- és betűkombinációkkal együtt adják meg az adott daganat TNM státuszát. Klinikai TNM-et (cTNM) a kezelések előtt lehet meghatározni, míg a daganat sebészi eltávolítását követően szövettani (pTNM) típusát, mivel patológusok a daganatos szöveten különböző, a kezelést sokszor döntően befolyásoló vizsgálatot végeznek.

TNM

T (Tumor): a primer tumorra vonatkozik.

TX – primer tumor nem mutatható ki

Tis – in situ duktális karcinóma (DCIS) (a tumor a tejcsatornán belül helyezkedik el)

T1 – tumor átmérője ≤2cm, négy alcsoportja van:

  • T1mi – a tumorátmérő 1 mm vagy kisebb
  • T1a – tumor átmérője 1 – 5 mm
  • T1b – tumor átmérője 5 – 10 mm
  • T1c – tumor átmérője 1 – 2 cm

T2 – tumor átmérője 2 – 5 cm

T3 – 5 cm-nél nagyobb tumor

T4 – négy alcsoportja van

  • T4a – Mellkasfalra terjedő emlődaganat
  • T4b – Az emlő őrére terjedő daganat, és a mell duzzadt állapota fennállhat
  • T4c – Mellkasfalra és bőrre terjedő emlődaganat
  • T4d – Gyulladásos emlőrák – a daganat feletti bőr vörös, duzzadt és érintése fájdalmas

 

N (lymph Node): regionális (primer daganat anatómiai régiójában elhelyezkedő) nyirokcsomó érintettségre (áttétre, metasztázisra) vonatkozik

A daganatos sejtek a kialakulás helyéről (primer tumorból) a regionális nyirokcsomókba és távolabbi testrészekbe is eljuthatnak a véráram vagy a nyirokkeringés útján. Ezt nevezik áttétnek, vagy metasztázisnak.

Az áttétes daganat ugyanolyan sejtekből áll, mint a primer tumor. Például, ha emlőráknál csontáttét keletkezik, abban az esetben a csontban is emlőrák sejtek vannak jelen, és metasztatikus emlőráknak, nem pedig csont daganatnak nevezik.

NX – a nyirokcsomók vizsgálata nem lehetséges (pl. korábbi beavatkozás alkalmával eltávolításra kerültek)

N0 – Nincsenek rákos sejtek a regionális nyirokcsomókban

N1 – A hónalji nyirokcsomókban vannak daganatsejtek, de a nyirokcsomók nem tapadtak ki a környező szövetekhez

  • pN1mi – mikrometasztázis, azaz 1 vagy több nyirokcsomóban 0.2 (vagy legalább 200 sejt) – 2 mm áttét
  • N1a – 1 – 3 nyirokcsomóban áttét, ezek közül egyikben legalább 2 mm
  • N1b – áttét a szegycsont melletti nyirokcsomó(k)ban, amit csak őrszem nyirokcsomó biopsziával találtak meg, tehát a nyirokcsomók megnagyobbodása tapintásra vagy képalkotóval nem állapítható meg
  • N1c – N1a és N1b együttes előfordulása

N2 – két alcsoportra osztható

  • N2a – áttétek a hónalji nyirokcsomókban, melyek egymáshoz vagy a környező szövetekhez kitapadtak
  • N2b – áttét a szegycsont melletti nyirokcsomó(k)ban, melyet képalkotóval fedeztek fel vagy tapintással is érezhetően megnagyobbodtak. Hónalji nyirokcsomó áttét nem állapítható meg.

N3 – három alcsoportja van, legalább egy 2 mm-nél nagyobb nyirokcsomó áttét és

  • N3a – áttét 10 vagy több nyirokcsomóban vagy áttét a kulcscsont alatti nyirokcsomókban
  • N3b – áttétek a hónalji és szegycsont melletti nyirokcsomókban
  • N3c – áttét a kulcscsont feletti nyirokcsomókban

 

M (Metastasis): távoli áttétek meglétét jelöli

MX – távoli áttét megléte nem vizsgálható

M0 – Röntgen (vagy egyéb képalkotó) vagy fizikális vizsgálattal távoli áttétet nem találtak

  • cM0(i +): Röntgen (vagy egyéb képalkotó) vagy fizikális vizsgálattal távoli áttétet nem találtak , de laboratóriumi vizsgálat során daganatsejteket találtak vérben vagy csontvelőben vagy az emlőtől távoli nyirokcsomókban (ahol az áttét mérete 0,2 mm alatti)

M1: Áttét távoli szervekben (emlőrák esetében leggyakrabban csontban, tüdőben, agyban és májban)

 

A stádiumbeosztás

 

 

A T, N és M kategóriák megállapítása után következik a stádiumbeosztás folyamata. Az azonos stádiummal rendelkező daganatok nagy hasonlóságot mutatnak biológiai viselkedésükben, így általánosságban véve a kezelésük is hasonló. A stádiumokat római számok (I – IV, a kevésbé előrehaladottól az előrehaladottig) és betűk jelölik. A nem-invazív daganatok stádiuma 0.

emlorakstaiumok

 

STÁDIUM

 

kategória

N kategória M kategória
0 Tis N0 M0
I.A T1, T1mi N0 M0
I.B T0 N1mi M0
T1, T1mi N1mi M0
II. A T0 N1 M0
T1, T1mi N1 M0
T2 N0 M0
II. B T2 N1 M0
T3 N0 M0
III. A T0 N2 M0
T1, T1mi N2 M0
T2 N2 M0
T3 N1 M0
T3 N2 M0
III. B T4 N0 M0
T4 N1 M0
T4 N2 M0
III.C Bármilyen T N3 M0
IV. Bármilyen T Bármilyen N M1

 

 

 

Stádium 0: In situ karcinóma

DCIS: A tejcsatornában (latinul ductus) kialakuló nem invazív daganat, ami így nem terjed a csatornán kívülre. Egyes esetekben azonban invazívvá válhat.

LCIS: Az emlő mirigyállománya 10-15 mirigylebenybe (latinul lobulus) rendeződik. A mirigylebenyben kialakuló nem invazív daganat az in situ lobuláris karcinóma, ami igen ritkán válik invazívvá.

Paget-kór: Abnormális sejtek az emlőbimbóban.

 

Stádium I

I-es stádiumú betegség esetén már invazív daganatról beszélünk, azonban nyirokcsomó illetve távoli metasztázis nem állapítható meg (csak nyirokcsomó mikrometasztázisa).

  • IA stádiumban az emlő daganat átmérője 2 cm vagy kisebb
  • IB-ben primer daganat nincs vagy 2 cm-nél kisebb, és a nyirokcsomókban igen kicsi (0,2 – 2 mm) daganatos sejtcsoportosulások találhatóak.

 

Stádium II

IIA – primer daganat nincs vagy 2 cm-nél kisebb, és 2 mm-nél nagyobb áttét található 1-3 hónalji vagy szegycsont melletti nyirokcsomóban, melyeket őrszem nyirokcsomó biopsziával azonosítottak

Vagy

A primer daganat mérete 2 cm és 5 cm között van, és nincs jelen nyirokcsomó metasztázis.

IIB - primer daganat mérete 2 cm és 5 cm között van, és a nyirokcsomókban igen kicsi (0,2 – 2 mm) daganatos sejtcsoportosulások találhatóak.

Vagy

A primer daganat mérete 2 cm és 5 cm között van, és áttét található 1-3 hónalji vagy szegycsont melletti nyirokcsomóban

Vagy

A primer daganat mérete 5 cm-nél nagyobb, azonban nincs nyirokcsomó áttét

 

Stádium III

IIIA – Primer daganat az emlőben nem azonosítható, vagy ha igen, mérete bármekkora, és áttét található 4-9 hónalji vagy szegycsont melletti nyirokcsomóban (képalkotóval vagy fizikális vizsgálattal)

Vagy

A primer daganat mérete 5 cm feletti, és a nyirokcsomókban igen kicsi (0,2 – 2 mm) daganatos sejtcsoportosulások találhatóak.

Vagy

A primer daganat mérete 5 cm feletti, és áttét található 1-3 hónalji vagy szegycsont melletti nyirokcsomóban, melyeket őrszem nyirokcsomó biopsziával azonosítottak

IIIB – A primer daganat mérete bármekkora, és ráterjed a mellkasfalra és/vagy az emlő bőrére duzzanatot vagy fekélyt okozva. Áttétek lehetnek jelen 4 – 9 hónalji vagy szegycsont melletti nyirokcsomóban. A bőrre terjedő emlőrák gyulladásos emlőrák is lehet.

IIIC - Primer daganat az emlőben nem azonosítható, vagy ha igen, mérete bármekkora, és ráterjed a mellkasfalra és/vagy az emlő bőrére duzzanatot vagy fekélyt okozva. Áttétek lehetnek jelen 10-nél több hónalji vagy szegycsont melletti nyirokcsomóban vagy a kulcscsont feletti vagy alatti nyirokcsomókban. A bőrre terjedő emlőrák gyulladásos emlőrák is lehet. A IIIC stádiumú emlőrákok egy része nem kezelhető sebészi úton.

 

Stádium IV

Az emlődaganat távoli (csont, tüdő, máj vagy agyi) metasztázis(oka)t képzett.

 


szakmai lektor: Dr. Mátrai Zoltán PhD főorvos


kedd, 22 március 2016 17:19

BRCA pozitív mellrákok

Írta:

dns sm

A BRCA1 és BRCA2 gének

 

Az emlőrákok 5-9%-ának hátterében génmutációk állnak, ezek az ún. öröklődő vagy familiális rákok. A BReastCAncer1 (BRCA1) és BReastCAncer2 (BRCA2) tumorszupresszorokat, a DNS hibajavító folyamataiban kulcsfontosságú szerepet játszó stabilitás-géneket és a velük összefüggő szindrómákat 1994-ben és 1995-ben közölték tudományos folyóiratokban. A BRCA1 interakcióban más génekkel érintett a DNS kettős spirál törések kijavításában, a sejtciklus-ellenőrzőpontok aktiválásában, illetve a DNS károsodásra adott válasz aktivációjában. A BRCA2 résztvevője replikáció mediált DNS kettős spirál törések kijavításának.

A csírasejtes BRCA1 és BRCA2 mutációk az öröklött emlő és petefészek rák szindrómát (herediter breast and ovarian cancer syndrome) okozhatják.

Az autoszomális domináns öröklődésnek köszönhetően, a testvéreknél és az utódoknál a mutáció hordozás aránya 50%.

Ez a magyarázata, hogy egy nő akkor is lehet BRCA mutáció hordozó, ha családjában a női ágon soha nem fordult elő emlő- illetve petefészekrák, hiszen a hibás gén apai ágon öröklődött. Napjainkig több mint 2000 mutáció ismert. A BRCA1 és 2 mutációk aránya 1/300-500 az átlag populációra vonatkoztatva, de előfordulása jelentősen eltérhet földrajzi vagy meghatározott etnikai csoportok vonatkozásában.

Az ősökre visszavezethető, alapító DNS szekvencia változások jellemzőek az adott földrajzi vagy kultúrális populációra. BRCA alapító mutációk ismertek az Ashkenázi zsidóknál, a magyar, a kanadai, a svéd, a holland, az olasz és az izlandi populációkban. A hazánkban leggyakoribb BRCA1 gén 5382insC mutáció kora mintegy 38 generációra tehető.

Egy átfogó kutatás eredményei szerint

az átlagos kumulatív emlőrák rizikó a mutáció hordozókban 70 éves életkorra vonatkoztatva 57%  a BRCA1, és 49% a BRCA2 mutációknál.

A két csoportban a petefészekrák kialakulásának kockázata 40% és 18%. Az emlőrák kialakulás átlag életkora 43 év a BRCA1, és 47 év a BRCA2 mutációt hordozóknál.

A BRCA1 és 2 mutációt hordozó emlőrákos betegeknél az ellenoldali emlőben kialakuló második primer emlőrák rizikója fokozott, de alacsonyabb BRCA2 mutációknál, 50 éves kor felett megjelenő első emlőrák után, tamoxifen alkalmazás során és a petefészkek profilaktikus eltávolítását követően.

A petefészek ilyen célú eltávolításának előnyös hatása elsősorban a 49 évnél fiatalabb életkorban kialakuló első emlőrákos személyeknél jelentkezik. A BRCA1 mutációt hordozók emlőrákja leggyakrabban a bazális vagy triple negatív (ösztrogén receptor, progeszteron receptor és HER2 receptor negatív) altípusba tartozik.

A férfi emlőrákok kb. 15%-ért a BRCA2 gén a mutációi felelősek.

A BRCA1 és 2 mutációt hordozóknak más daganatokra is magasabb rizikójuk van: hasnyálmirigy rákra, és férfiaknál magasabb a kockázat a prosztatarák kialakulására.  

Más herediter szindrómák is társulhatnak fokozott emlő- és petefészekrák rizikóval, mint Lynch-szindróma, Peutz-Jeghers és ataxia telangiectasia szindrómák.

                                 


Genetikai konzultáció és molekuláris genetikai vizsgálat

 

Az öröklött emlő és petefészek rák szindróma gyanúja esetén pontosan szabályozott, többlépcsős genetikai konzultációkkal, illetve indokolt esetben molekuláris genetikai vizsgálatok, tesztek elvégzésével történik a BRCA vagy más gének mutációinak igazolása. Az összetett szakmai folyamat magában foglalja az egyéni és családi anamnézis felvételét, a családfa standardizált formában történő rögzítését, a génmutáció valószínűségének számítását, a genetikai vizsgálat költség/hatékonyság mérlegelését és szakszerű megbeszélését, a teszt értékének kommunikációját, a szoros utánkövetés megtervezését, az esetleges rizikócsökkentő stratégiák kialakítását, a pszichoszociális támogatást, beleértve a gyermekvállalalás döntését, a munkahelyi-, biztosítási szempontokat, a személyes adatok védelmét és olyan új fogalmakat, mint a genetikai megkülönböztetés megelőzését.

A nemzetközi és nemzeti előírásoknak megfelelő genetikai konzultáció és szűrés folyamatában számos szakember vesz részt, mint klinikai- és molekuláris genetikus, pszichológus, klinikai onkológus, nőgyógyász, emlősebész, háziorvos, emlőrákterápiás nővér és szociális munkás.

A genetikai konzultáció és tanácsadás folyamata

Az egyesült államokbeli klinikai onkológiai szervezet (American Society of Clinical Oncology, ASCO) külön foglalkozik az öröklött emlőrákkal. Az első állásfoglalást 1996-ban adták ki “Genetic Testing for Cancer Susceptibility” (A daganat kialakulás hajlamának genetikai vizsgálata) címmel, ami ajánlásokat fogalmazott meg a klinikai gyakorlatra és a kutatásra vonatkozólag, és több alkalommal aktualizálásra került. 2008-ban ismét megújították az állásfoglalást főként a bizonytalan klinikai hasznosságú és az egyenesen a felhasználóhoz eljutó  genetikai tesztekkel (ilyen például a 23AndMe) kapcsolatban. Az ajánlás kiemelten kezeli az érintettek, azaz a páciensnek, az egészségügyi személyzet illetve a kereskedelmi cégek képviselőinek a genetikai adatokhoz való hozzáférését és a szakszerű adatkezelést.

2012-ben jelent meg az amerikai National Society of Genetic Counselors, Familial Cancer Risk Counseling Special Interest Group megújított állásfoglalása a genetikai rákrizikó felméréséről, konzultációjáról és teszteléséről. A szakvélemény részletes iránymutatást jelent az egészségügyi, pszichoszociális és etikai kérdésekben a magas rizikóval bíró személy genetikai konzultációja során, genetikai vizsgálat elvégzésével vagy anélkül.

A rizikófelmérés lehetőségei

A személyes daganatos kockázat meghatározása az abszolút rizikó számítását és a családban lévő mutáció lehetőségének felmérését jelenti. A szükséges információk tartalmazzák a részeletes személyes és a 3-4 generációra vonatkozó családi anamnézist, valamint a standard jelölésekkel ábrázolt családfát.

Az egyéni anamnézis tartamazza a korábbi jó- és rosszindulatú daganatokat, a szülésekkel és terhességekkel kapcsolatos adatokat, az életvitelre valamint a környezetre vonatkozó információkat (alkohol, dohányzás, speciális diéta, foglalkozás).

A családi anamnézis tartalmazza az érintett rokonnál a daganat kialakulás életkorát, a tumor mely szervet érintette és ideális esetben a szövettani részleteket is, a korábban alkalmazott onkológiai kezelést és lehetőség szerint az etnikai hovatartozást.

A konzultáción résztvevő személynek fel kell készülnie a családi anamnézis részleteiről illetve jeleznie kell, ha időközben egyéb daganatos diagnózis válik ismertté. A kis lélekszámú családok, a korai halálozás vagy a profilaktikus sebészi beavatkozások a családfák értékét csökkenthetik.

A teszt előtti megbeszélésen az orvos ismerteti a potenciális előnyöket és a lehetséges rizikókat, valamint az eljárás korlátait illetve a molekuláris genetikai vizsgálat helyett alkalmazható módszereket. Az eredmény birtokában a jól informált személy döntési helyzetbe kerül a további szoros onkológiai utánkövetés és megelőző lehetőségek (pl. gyógyszeres ún. kemoprevenció és rizikócsökkentő sebészet) közül. Genetikai teszt nem ajánlható 18 év alattiak részére.

Napjainkban már számos egyenesen a felhasználót célzó teszt van kereskedelmi forgalomban illetve online megvehető, ami számos egyetemes etikai, szociális, egészségügyi és gazdasági kérdést vet fel, aminek mihamarábbi nemzeti szabályozása szükséges, hiszen a szakmaiatlan dezinformálás a teljes genetikai vizsgálati rendszer jövőbe mutató értékét devalválja, súlyos károkat okozva elsősorban a magas rizikójú embertársaink számára (pl. Angelina Jolie "sztori" 2013-ban).

Emlőrák kockázatot előrejelző modellek

Számos prediktív (előrejelző) modell ismert a genetikai tesztet megelőzően az emlőrák rizikójának reális felmérésére a magas kockázattal bíró egyéneknél. Széles körben alkalmaznak matematikai modelleket.A modellek elterjedését jól példázza, hogy az amerikai National Cancer Institute Gail modell website-ját havonta 20-30 ezren használják.

Sajnos ezen modellek közül számos nem validált illetve az egyes modelleket összehasonlító tanulmányok száma korlátozott. Összességében azonban elmondható, hogy a klinikai modellek kevésbé alkalmasak, hogy a mutációt nem hordozó családokat kizárják a tesztelésből, míg a számítógépes matematikai modellek különbséget tudnak tenni a mutáció pozitív és negatív csoportok között, így fokozva a tanácsadás és tesztelés hatékonyságát. Természetesen ezeknek a prediktív modelleknek is vannak korlátaik amiről a pácienst tájékoztatni kell.

A teszt utáni konzultáción a teszt eredménye kerül ismertetésre és magyarázatra. Meghatározzák a rák kialakulásának rizikóját illetve az egészségügyi rendszer nyújtotta lehetőségeket a magas rizikó ellátására.

BRCA1 vagy BRCA2 mutáció igazolódása vagy valódi negatív eredmény (nincs mutáció, bár korábban rokonnál volt) egyértelmű, de a teszt lehet nem informatív is.


 A fokozott emlőrák rizikó ellátása

 

A BRCA1 és 2 mutációt hordozók számára a korai rák diagnózist célzó szoros klinikai megfigyelés, a rizikócsökkentő sebészi profilaxis és a gyógyszeres prevenció lehetőségei állnak jelenleg rendelkezésre.  

     Szoros klinikai megfigyelés

önvizsgálat

Minden szűrést az átlag populációnál korábban kell elkezdeni, mivel az emlőrák korábbi életkorban jelenik meg az örökletes esetekben. Még ha a szűrővizsgálatokat előírásszerűen végzik is, az intervallum rákokkal (két szűrés között eltelt idő alatt kialakult daganat) számolni kell. Javasolt a havonkénti önvizsgálat 18 éves kortól és a klinikai emlő vizsgálat 3-6 havonta 25 éves kortól. Évenkénti mammográfiát és emlő MR-t kell elkezdeni 25-30 éves kortól vagy egyénre szabottan a családban a legkorábban előforduló emlőráknál rögzített életkort alapul véve. A BRCA1 és 2 mutációt hordozók magasabb emlő denzitása ("sűrűbb" mirigyállománya) közismert, ahol a mammográfiás vizsgálat értéke csökken. Az emlő MR alkalmazásával magasabb kimutatási arányt és korábbi stádiumban történő felismerést lehetett elérni.

A sugárterheléssel kapcsolatos emlőrák kialakulás ellentmondásos. Klinikai tanulmányok szerint a diagnosztikus radiológiai vizsgálatok főként 30 éves kort megelőzően fokozhatják a BRCA mutáció hordozókban az emlőrák kialakulását, ezért a nem ionizáló sugárzással járó diagnosztika rendszeres alkalmazása javasolt.

A petefészekrák szűrést 30-35 éves korban szükséges elkezdeni, vagy 5-10 évvel a családban előfordult petefészekrák megjelenése előtt.

    Rizikócsökkentő sebészet

Az igazoltan öröklött emlő és petefészek rák szindrómában szenvedő nők leghatásosabb rizikócsökkentő stratégiája a profilaktikus (megelőző) kétoldali masztektómia, ami az emlőrák incidenciáját legalább 90%-kal csökkentheti.

A profilaktikus masztektómia értékelésének szempontjából történelmi jelentőséggel bírt a neves orvostudományi folyóiratban, a New England Journal of  Medicine-ben 1999-ben megjelent tanulmány, ami a Mayo Klinikán 1960-1993 között 214 magas rizikójú (átlag 42 éves) nő megelőző szándékkal elvégzett masztektómiája utáni nagy mértékű (89,5%) rizikócsökkenést mutatott ki. Ezen magas rizikójú nők profilaktikus masztektómiát nem vállaló 403 lánytestvére között ugyanezen időszakban 156 emlőrákot diagnosztizáltak. A szerzők a vizsgálatba vont nők közül később 176 nőnél tudtak BRCA1 vagy BRCA2 mutációt igazolni.

Számos további, az emlők megelőző eltávolításának akár 90% feletti rizikó csökkentő hatását igazoló klinikai vizsgálat látott napvilágot, melyek egy része kitér a petefészkek profilaktikus eltávolítására is. Petefészek eltávolítás ajánlott az ismert BRCA1/BRCA2 mutáció hordozóknál 35 éves kortól illetve, amikor már a gyermekvállalási terveiket megvalósították, s ezzel nemcsak a petefészekrák, hanem az emlőrák kockázata is csökken, nagyobb mértékben a főként ER pozitív daganatokkal járó BRCA2 mutációknál.A petefészkek hormontermelő funkciójának kiiktatása illetve a menopauza magyarázza az akár 50%-os emlőrák rizikó csökkentést a fiatal pácienseknél.

A megelőző kétoldali masztektómiákat illetően a nemzetközi ajánlások kétoldali hagyományos masztektómiát, bőrtakarékos-, sőt még az emlőbimbót megtartó masztektómiát is tartalmazzák. Az emlőbimbó-bimbóudvar megkímélése, az esetlegesen visszamaradó szövetrészek miatt a tumorkialakulás magasabb kockázatával járhat.

A profilaktikus kétoldali masztektómia elterjedése (és egyben az emlőrák kockázatának igen nagy mértékű csökkenése) a BRCA pozitív nők között az elmúlt évtized kiváló rekonstrukciós sebészi eredményeinek, valamint az azonnali emlőhelyreállításnak köszönhető. Az ilyen műtétek rendkívül jó esztétikai eredménnyel és a betegek elégedettségével járnak. A rekonstrukció történhet saját szövettel vagy expander/implantátum alkalmazásával. 

    Gyógyszeres megelőzés és életviteli változtatások

A gyógyszeres prevenció a szoros megfigyelés és a profilaktikus masztektómia lehetséges alternatívája egyes esetekben. Egy nagy nemzetközi klinikai vizsgálatban (National Surgical Adjuvant Breast and Bowel Project, Breast Cancer Prevention Trial) a tamoxifen napi 20 mg alkalmazása 50%-kal csökkentette az emlőrák rizikóját a placebóhoz (hatóanyagot nem tartalmazó tablettához) képest.

A tamoxifen prevenció jelentősen csökkentette az emlőrák kockázatát BRCA2 mutációt hordózóknál (a BRCA1 tumorok főként ösztrogén receptor negatívak, míg a BRCA2 tumorok többnyire ösztrogén receptor pozitívak, a tamoxifen pedig az ösztrogén hormonnak a receptorán kifejtendő hatását akadályozza meg), és előnye petefészek eltávolítás után és ösztrogén receptor negatív emlőrákoknál ellentmondásos.

Klinikai vizsgálatok napjainkban is folynak, számos gyógyszer bevonásával.

Megbízható adatok a BRCA1 és 2 mutációt hordozók között az életviteli változtatás szerepéről (alkholol, dohányzás, túlsúly, fizikai aktivitás) rendkívül korlátozottak.


Az emlőrák kezelése BRCA1/BRCA2 mutáció hordozóknál

Az emlőrák sebészi kezelését befolyásolhatja a genetikai teszt eredménye. A mutációt hordozók korai emlőráknál dönthetnek, hogy emlőmegtartó műtétet adjuváns sugárterápiával, vagy egy illetve kétoldali masztetkómiát választanak és esetleg petefészek-eltávolítást, hogy csökkentsék a második emlőrák kialakulásának esélyét.

   Gyógyszeres kezelés

A BRCA pozitívak emlőrák sejtjei hibás DNS hibajavító mechanizmussal rendelkeznek. Új terápiák a sejtek jelátviteli útjait támadják, mint a poly(ADP-ribóz) polymeráz (PARP) inhibitorok (pl. olaparib), a BRCA daganatsejtek apoptózisát eredményezve.

Számos PARP inhibitor klinikai vizsgálat van folyamatban, mind egymagában, mind pedig kemoterápiával kombinációként történő alkalmazással.

 


szakmai lektor: Dr. Mátrai Zoltán PhD főorvos

                                                                                        

szerda, 21 október 2015 03:57

Diagnózis

Írta:

Az emlőrákos esetek egy részét a tünetek megjelenése után diagnosztizálják, a betegség korai stádiumban azonban igen gyakran nem okoz semmilyen panaszt. A javasolt szűrésen való részvétel éppen ezért kiemelkedő fontosságú.

Szűrés alkalmával felfedezett gyanús képlet esetén, vagy a jellemző tünetek észlelésekor orvosa egy vagy több vizsgálat elvégzését javasolja. A daganat gyanújának igazolódásakor további vizsgálatok szükségesek a daganat stádiumának (kiterjedésének) megállapítására, ez határozza meg ugyanis a kezelést.

 

mammografia RS

 

Az emlőrák diagnózisához szüséges vizsgálatok a következők lehetnek:

 

  • Emlővizsgálat. Orvosa tapintással vizsgálja meg mindkét emlőjét és hónalji nyirokcsomóit; a tapintható elváltozásokat észleli.
  • Mammogram. A mammogram az emlő röntgen vizsgálata, a mammográfiát emlőrák szűrésre alkalmazzák. Ha a szűrés alkalmával készített mammográfiás felvételen abnormalitást észlelnek, orvosa diagnosztikus mammográfiára utalhatja, ami során az észlelt elválozás alaposabb vizsgálatát végzik.
  • Emlő ultrahang. Az ultrahang technika hangsugarak felhasználásával képezi le a szervezet mélyebb rétegeiben elhelyezkedő struktúrákat. Segítségével megkülönböztethetővé válik egymástól egy daganat és egy folyadékkal telt ciszta. Gyakran alkalmazzák újonnan felfedezett emlő csomók vizsgálatára. 
  • Sejtek vételezése emlőből további vizsgálat céljára (biopszia). A mintavétel során nyert anyagot laboratóriumban vizsgálják meg, tartalmaz-e daganatos sejteket, amennyiben igen, meghatározzák a sejtek típusát, a daganat aggresszivitását és a sejtek felszínén található hormonreceptorokat, melyek a kezelési lehetőségeket határozzák meg.

 

Egyéni körülményektől függően egyéb további vizsgálatokra is szükség lehet.

 


 

Vizsgálatok a stádium meghatározásához

 

mammografias asszisztens rs

 

Az emlőrák diagnózisának felállítását követően a daganat kiterjedését szükséges meghatározni, ami alapvetően befolyásolja a prognózist (=a betegség várható lefolyásának és kimenetelének előrejelzését) és a kezelési lehetőségeket.

Azonban a daganat stádiuma legpontosabban csak a sebészi beavatkozást követően állapítható meg, az eltávolított daganatot ugyanis a patológusok szövettanilag elemzik.

A stádiumbeosztás során alkalmazott vizsgálatok lehetnek pl.:

  • Vérvizsgálatok, pl. vérkép
  • Mammogram
  • Emlő MR
  • Csontszcintigráfia
  • CT (computer tomográfia)
  • PET (pozitron emissziós tomográfia)

 


 

 

szerda, 21 október 2015 03:55

Okok

Írta:

Mi állhat az emlőrák kialakulásának hátterében?

 

A mellrák kialakulásának oka nem teljesen tisztázott.

Emlőrák akkor alakul ki, amikor az emlő egyes sejtjeinek osztódása abnormálissá válik, s a sejtek tömege "csomót", daganatot képez. Az emlőben kialakuló daganatból a sejtek a környező nyirokcsomókba vagy akár a szervezet távoli részeibe is eljuthatnak.

A legtöbb emlőrák a tejcsatornák sejtjeiből indul ki (duktális karcinóma), de kialakulhatnak az emlő mirigyszövetéből (lobuláris karcinóma) és más szöveti elemekből is.

 

 emloraktipusai

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

Az emlőrák kialakulásának rizikóját növelhetik egyes hormonális, életmódbeli és környezeti tényezők. Azonban a daganat kialakulásának hátterében feltehetőleg az egyén genetikai addottságainak és az egyént érő környezeti hatások egy sokkal komplexebb kölcsönhatása áll.

 

Kockázati tényezők (rizikófaktorok)

 

Bármely olyan tényezőt, amely növeli a betegség (jelen esetben mellrák) fellépésének esélyét, kockázati tényezőnek nevezik.

A nőknél előforuló emlőrák legfontosabb rizikófaktorai:

 

Életkor

A mellrák kialakulásának rizikója az életkorral együtt nő. A betegség leggyakrabban az 50. életévüket betöltött nők között alakul ki, akik túlestek a menopauzán. Az emlőrákos betegek körülbelül 10-ből 8 esetben 50 éven felüliek. Magyarországon az Egészségügyi Világszervezet (WHO) és a Nemzetközi rákellenei Unió (UICC) ajánlásai szerint 2001 óta a 45-60 év közötti nők névre szóló értesítést kapnak a mammográfiai szűrés esedékességéről, ami kétévenként indokolt.

 

Öröklött hajlam az emlőrákra

Az emlődaganatok mindössze 5 - 10 %-a vezethető vissza az adott családban generációról-generációra öröklődő genetikai mutációra.

Számos olyan örökölt mutált gént aonosítottak, melyek növelhetik az emlőrák kialakulsának esélyét. A legismertebbek a BRCA1 (breast cancer gene 1) és a BRCA2 (breast cancer gene 2), melyek szignifikáns mértékben emelik az emlő- és petefészekrák kialakulásának lehetőségét az egyénben.

Amennyibben a családjában az emlőrák vagy egyéb daganattípus előfordulása magas, orvosa javasolhatja olyan vérmintából végzett vizsgálat elvégzését, mely alapján megállapítható a családjában öröklődő BRCA (vagy más) gén mutációja. Ebben az esetben orvosa beutalhatja genetikai tanácsadásra is, ahol családjának releváns egészségügyi "történetét" vizsgálja meg szakember, és az egyes genetikai tesztek előnyeit, hátrányait ismerteti egyénre szabottan.

 

Korábbi emlőrák

Amennyiben Önnél korábban már diagnosztizáltak emlődaganatot vagy korai nem invazív ráksejteket a tejcsatornákban, magasabb a rizikója, hogy újra emlőrákja lesz. A rizikó mindkét emlőt érinti!

 

Korábbi jóindulatú csomó a mellben

Egyes nem daganatos csomó(k) előfordulása esetén az egyénnél valamivel magasabb kockázattal alakulhat ki emlőrák. Az alábbi elváltozásokkal kapcsolatban állapítható meg a megnövekedett rizikó:

  • atípusos duktális hyperplázia
  • in situ lobuláris karcinóma

 

Az emlőszövet denzitása

A női emlők többezer apró mirigyből állnak, melyek tejet képesek előállítani. A mirigyállomány magasabb koncentrációban tartalmaz emlő sejteket, mint az egyéb szövetek (zsír, bőr), ez teszi denzzé, sűrűbbé a mell szöveteit. A nagyobb denzitású emlőszövettel rendelkező nőknél nagyobb eséllyel alakulhat ki daganat, mivel több olyan sejtet tartalmaz mellük, ami rákossá válhat. Ezentúl, a sűrű emlőszövet a mammogram értelmezését is nehezíti. Az életkor előrehaladtával az emlők denzitása csökken, a mirigyszövet egy részét zsírszövet váltja fel.

 

Ösztrogén expozíció 

Az ösztrogén egy női nemi hormon, ami a petefészekben szintetizálódik, számos egyéb funkcióján túl stimulálni képes az emlőszövet sejtjeit. Az emlőrák rizikója enyhén növekedhet ha több ösztrogén hatás érte a szervezetet. Például: menstruáció kezdete korai életkorban kezdődött; kései menopauza esetén; gyermektelenség esetében; gyermekvállalás későbbi életkorban.

 

Elhízás

Menopauzát követően, a túlsúlyos nők emlőrák kockázata enyhén magasabb. Posztmenopauzában ugyanis a zsírszövet is alkalmassá vális ösztrogén szintézisre, s ezáltal a megnövekedett ösztrogén expozíció okozza ez esetben is a nagyobb rizikót.

Mozgásszegény életmód

Míg a rendszeres fizikai aktivitás akár 25%-kal csökkentheti a rák kialalkulásának kockázatát, emlődaganattal diagnosztizált betegek esetében a heti két és fél óra közepes és 15 perc magas intenzivitással végzett testmozgás a túlélést is növelheti, akár 40%-kal. 

 

Dohányzás

A dohányzás, ami ismerten számos daganat rizikófaktora, 19%-kal növeli a mellrák kialakulásának kockázatát 50 - 71 év közötti nőknél. A cigarettafüst belélegzése nyomán a szervezetbe kerülő anyagokról már régen tudjuk, hogy a tüdő-, szájüreg-, torok-, gége-, nyelőcső-, hólyag-, hasnyálmirigy-, vese-, máj-, gyomor- és bélrák kialalkulásában is jelentős szerepet játszik. Bővebben a dohányzásról.

Testmagasság

Az átlagosnál magasabb nők ugyancsak emelkedettebb kockázattal rendelkeznek. Ennek oka mindmáig nem teljesen tisztázott: a gének, hormonok és a táplálkozás interakciója állhat a háttérben.

Alkohol

Az elfogyasztott mennyiséggel arányosan nagyobb az alkoholt fogyaasztó nők emlőrák kockázata. Kutatók kimutatták, hogy minden 200 nő között, akik napi két alkoholos italt fogyasztanak rendszeresen, 3-mal több emlőrákos beteg van, mint minden 200 alkoholt nemfogyasztó nő között.

 

Sugárzás

Többek között a sugárzást alkalmazó orvosdiagnosztikai eszközök, a röntgen és a CT is enyhén megemelheti az (emlő)rák kockázatát.

Gyermekkori Hodgkin limfóma miatt mellkastáji sugárterápián átesettek körében magasabb az emlőrák kockázata.

Hormonpótló kezelés

Mind a kombinált, mind pedig a csak ösztrogénkomponenst tartalmazó hormonpótló terápia növelheti az emlőrák rizikóját. Számítások szerint kombinált hormonpótló kezelésben 10 évig részesülő 1000 nő között 19-cel több lesz emlőrákos, mint 1000 olyan nő között 10 év alatt, akik nem részesülnek ilyen terápiában. A hormonpótló kezelés idejének hosszával növekedhet a rizikó, azonban a terápia felfüggesztésekor visszatér a kockázat normális szintre.

Fogamzásgátló hormonkészítmények

Alkalmazásuk növelheti az emlőrák kockázatát. Alkalmazásuk felfüggesztése után 10 évvel a rizikó visszatér normális szintre.

Egyéb

Az interneten terjedő rémhírek ellenére a dezodorokról (aluminíumsó vagy parabén tartalmukról) nem bizonyítható, hogy alkalmazásuk hatással lenne a mellrák kialakulásának kockázatára.

 


szerda, 21 október 2015 03:52

Tünetek

Írta:

Az emlőrák leggyakoribb tünete egy vagy több csomó (megvastagodott, megnagyobbodott szövetrész) megjelenése a mellben. A csomók 90%-a nem rák, hanem ciszta (folyadékkal telt üreg) vagy fibroadenóma, azonban minden esetben kivizsgálás szükséges, mert az emlőrák korai stádiumban sokkal nagyobb valószínűséggel kezelhető sikeresen.

 

Emlődaganatra utaló tünetek lehetnek:

 

Mellrák kockázatok és tünetek

 

 

  • Csomó vagy megvastagodott szövetrész, mely tapintása érezhetően eltér az emlő és környékének szöveteitől
  • Véres váladék ürülése az emlőbimbóból
  • Az emlő méretének, alakjának vagy megjelenésének megváltozása
  • Az emlőt borító bőrön létrejövő változások, pl. a bőr behúzódása
  • Az emlőbimbó befelé fordulása (mint új tünet)
  • Az emlőbimbót körülölelő bimbóudvar (areola) vagy az emlő bőrének hámlása
  • Az emlő bőrének vörösödése (gyulladása) vagy gödrös (narancshéj szerű) elváltozása

 

 Mikor szükséges orvoshoz fordulni?

Ha emlőjében csomót vagy egyéb elváltozást észlel, még nemrégiben készült negatív mammográfiai lelet megléte esetén is!

 


kedd, 20 október 2015 12:59

Betegklubok

Írta:

A betegséggel való küzdelemben az érintettnek rengeteg támogatásra van szüksége, amiben a sorstársak is segítenek.

 

 

Mellrákinfó Egyesület - Látogasson el a weboldalra! www.mellrakinfo.hu

 

ujlogo01

 

 

 

 

Az Egyesület facebook-os zárt csoportja emlőrákkal diagnosztizált hölgyek számára:

https://www.facebook.com/groups/mellrakforum/


 

 

Marcia Presky Női Egészségmegőrző Program - Látogasson el a weboldalra! www.mellrakellen.hu

logo program2

 

 

 

 

 


 

 

Mellrákfórum - Látogasson el a weboldalra! www.mellrakforum.hu

logo


 

Egészség Hídja Összefogás - Látogasson el a weboldalra! http://www.egeszseghid.hu/ 

  

logoeho

 

 

 

 


 

mellrákot legyőzni