Nyomtatás

 

Implantátumok

A mellek térfogatának növelésében alkalmazott implantátumok tokja szilikonból van.

 

Implantátumokrs

 
Töltet szerint az implantátumok:
 
 
  • Sóoldattal (fiziológiás sóoldat: 0,9 tömegszázalékos) töltött
  • Szilikon géllel töltött
 
 
Az implantátumokat felszíne lehet:
 
 
  • Sima
  • Poliuretán hab borítású
  • Finoman érdes (textúrált)
 
A poliuretán borítás és az érdes felszín elsősorban az úgynevezett kapszula képződés megelőzésében játszanak szerepet. A kapszula egy kötőszövetes tok, ami a szervezetbe kerülő idegen anyagok körül alakul ki. Az implantátumok körül is minden esetben képződik tehát kapszula,ami ritkán megkeményedhet és panaszokat okozhat.Ez a kapszuláriskontraktúra, ekkor a kialakult tok keményedik, zsugorodik és összenyomja, deformálja az implantátumot, további műtéti beavatkozás igényét vonva maga után. A szövődmény kialakulásának esélye a poliuretán habbal bevont implantátumok esetén a legalacsonyabb, azonban gondos vizsgálatokban, állatkísérletben magas hőmérsékleten és lúgos környezetben a poliuretán bomlástermékét (2-toluén-diamin) azonosították, ami rákkeltő hatású lehet. Bár a további, hosszú évekig tartó vizsgálatok során a daganat kialakulásának kockázatát elenyészőnek találták, onkológiai rekonstrukciós műtéteknél nem a poliuretán borítású implantátumok az előnyben részesítettek.
 
 

 
Fiziológiás sóoldattal töltött implantátumok
 
 
Ezeket az implantátumokat igen kis nyíláson lehet a mellbe juttatni, és a feltöltő csövön keresztül bejuttatott sóoldat mennyiségétől függően változtatható a mérete és feszessége, műtét közben és utána is. A végleges méret elérésekor a feltöltő csövet eltávolítják, és az implantátumon lévő szelep lezár, így a folyadék nem tud kiáramlani. Élettartamuk kb. 10-14 év.
 
  • Előnyök: Amíg a feltöltő csövet nem távolítják el, a méretet és feszességet a műtét után hetekig lehet korrigálni. Ha a tok sérül, például baleset következtében, akkora kiáramló sóoldat teljesen felszívódik, nincs káros hatása.
  • Hátrányok: Kevésbé természetes hatást lehet elérni, mint szilikon implantátumokkal. Az idő előrehaladtával zsugorodnak. Kialakulhat kapszuláriskontraktúra az implantátum körül.
 
 
 
Szilikon géllel töltött implantátumok
 
 
A szilikon egy olyan műanyag, amelyben az ún. sziloxán egységek – az egymáshoz kapcsolódó szilícium- és oxigénatomok ismétlődnek (polimer). Kémiai módosításokkal elérhető folyékony, gél vagy szilárd halmazállapotú szilikon. Az orvosi felhasználásra kerülő származékok nem károsak az egészségre (pl. puffadás megszüntetésére belsőleg alkalmazható a dimetil-sziloxán már csecsemőkorban is). A legmodernebb mell implantátumok belsejében lévő szilikon kohezív (összefüggő) gél formájában van jelen, így a tok sérülése esetén sem képes szivárogni. Különböző keménységben kaphatók. 
 
  • Előnyök: Természetes érzés / tapintás, formájukat megtartják - kimagasló az elégedettség.
  • Hátrányok: Kialakulhat kapszuláriskontraktúra.

Formájuk szerint az implantátumok:
 
  • Kerek
  • Csepp alakú (anatómiai)
 

 
 
Műtéttel kapcsolatos általános szövődmények:
 
 
  • Fertőzés (sebfertőzés)
  • Vérzés
  • Gyógyszerérzékenység vagy interakció
 
 
 

Expanderek

A szöveti tágítókat vagy expandereket a mell rekonstrukciós sebészetében elsősorban az azonnali vagy halasztott posztmasztektómiás rekonstrukciók alkalmával használják. Alkalmazásának célja, hogy bőrtakarékos és mellbimbó-megtartó emlő eltávolítás után a bőr zsugorodását megakadályozzák, mialatt a szövettani vizsgálatok illetve egyéb daganatterápiás kezelések folynak. Tehát a szöveti tágító egy ideiglenes implantátum, amivel a bőrt és egyéb környező szöveteket lehet kellő méretűre nyújtani.

Az expanderek különböző térfogatban, formában (kerek vagy anatómiai) és felülettel (sima vagy textúrált) kaphatóak. Beültetés után fiziológiás sóoldattal szükséges feltölteni őket, majd a folyamatos szöveti tágítás érdekében rendszeres töltögetésükre kerül sor gyakori kontrollok alkalmával, a kívánt nyújtás eléréséig. A feltöltés a feltöltő szelepen keresztül történik, a műtétet követő 3. . A szelep elhelyezkedhet a feltöltő cső végén, illetve integrált szelepes expanderek esetében az expander felületén. Utóbbi esetben a feltöltés a bőr átszúrásával történik (ami csak minimális fájdalommal jár).

 

Az expander részei:

  • szilikon tömlő (a feltöltendő ballon)
  • feltöltő cső (integrált feltöltőszelepes expandereknél nincs), ami a külvilágban végződik, mérete változtatható és egyes esetekben eltávolítható.
  • feltöltő szelep (a feltöltő cső végén vagy az expander felületén található)

 

Integrált szelepes szövettágítóknál a szelep fém betéte mágneses lehet (a szelep egyszerű fellelhetősége érdekében), ami kisebb-nagyobb mértékben zavarhatja a sugárterápiát és ronthatja a képalkotó vizsgálatok pontosságát. 

A rákterápiás kezelések (kemo- és/vagy sugárterápia) alatt létrejövő szöveti változások következtében szövődmények léphetnek fel: fertőzés, bőrelhalás, perforáció, az implantátum elmozdulása, feltöltőcső megtörése vagy szétcsúszása, szeróma keletkezése az expander körül.

Acelluláris dermális mátrix

 

Amennyiben az implantátum fedésére nem áll rendelkezésre megfelelő mennyiségű lágyrész (bőr), alkalmazható az acelluláris dermális mátrix. Emberi vagy sertés bőrből nyert, immunológiailag inaktív, átültethető graft, ami nem tartalmaz sejtes elemeket, csak a sejtek számára alkalmas hálózatot, így azt a páciens saját sejtjei népesítik be, miután az vérellátás kifejlődött a területen.

A gyakorlatban hazánkban csak ritkán alkalmazzák magas áruk miatt.