Jóindulatú (benignus) emlődaganatok

Az emlőben felfedezett csomók az esetek nagyobb részében jóindulatú elváltozások. Azonban ha szokatlant tapintunk, feltétlenül szükséges orvoshoz fordulni! Az alábbiakban az emlő szöveteiből kiinduló benignus daganatokat, diagnózisukat és a kezelési stratégiákat foglaltuk össze röviden.

Fibrózis és ciszták

Fibroadenóma

Phylloid tumor

Intraduktális papillómák

Duktális vagy lobuláris hiperplázia

Adenózis

LCIS – lobuláris in situ karcinóma

Fibrózis és ciszták

A benignus emlőtumorok nagy része fibrocisztás elváltozás, melyek leggyakoribb tünetei a mellben tapintott csomók, duzzanatok, fájdalom, alkalmanként váladékozás az emlőbimbóból. Ezek a tünetek jellemzően közvetlenül a menstruációt megelőzően a legkifejezettebbek. Bármely életkorban előfordulhat, azonban gyakoribb a menopauza előtt.

Fibrózis: nagy mennyiségű fibrotikus szövet (érszegény, zsugorodásra hajlamos kötőszövet) jelenléte az emlőben.

Ciszták: Kerek, lágy tapintású, alapjától elmozdítható duzzanat, amely valójában folyadékkal telt, hámsejtekkel bélelt elváltozás, ami a mirigyállományban alakul ki. Lehet egyszeres vagy többszörös, és előfordulhat az egyik vagy mindkét emlőben. Mérete változatos, a ciklikus hormonális változások hatására növekedhet vagy zsugorodhat, fájdalmat is okozhat. Rendszeres kontrollja javasolt.

A nagyobb ciszták drenálásával a fájdalom megszűnik, azonban a tömlő a későbbiekben újratelítődhet. Enyhe panaszok esetén alkalmazható terápia a megfelelő, jó alátámasztást biztosító melltartó viselése, meleg borogatás, vagy a havi ciklus előtt jelentkező fájdalom esetén recept nélkül kiváltható fájdalomcsillapító. Komolyabb tünetek esetén hormontartalmú gyógyszer szedése segíthet, a nagyobb ciszták sebészi eltávolítása egyéni mérlegelést követően javasolt lehet.

Bizonyos esetekben segíthet a koffeintartalmú italok (pl. kávé, tea, kóla, energiaital) és a csokoládé fogyasztásának elhagyása, illetve a sószegény étrend, habár az étrendi változtatás hatásosságát a klinikai vizsgálatok nem igazolták. Bizonyítékok nem támasztják alá, de eseti beszámolók szerint vitaminokat (A- és E-vitamin) és gyógynövény kivonatot (pl. ligetszépe olaj) tartalmazó étrendkiegészítők is javíthatják a tüneteket.

A krónikus cisztás emlőgyulladás (többgócú mikrocisztás mastopathia) rendszeres onkológiai kontrollt igényel. Amennyiben a fibrocisztás emlőben szokatlanul tömött tapintású duzzanatot érzékelnek, abból helyi érzéstelenítés mellett feltétlen szükséges mintát venni, és szövettani vizsgálatot végezni, hogy a daganat jelenléte teljes bizonyossággal kizárható legyen.

fibrózis

Duktális vagy lobuláris hiperplázia

Általában nem tapintható, de mammográfiás szűrés során felfedezhető jóindulatú elváltozás, amely azonban (főként az atípusos hiperplázia) hajlamosíthat rosszindulatú daganatra. A hiperplázia ugyanis a tejcsatornákat (ductus) vagy a tejmirigyeket (lobulus) bélelő sejtek burjánzását jelenti. A diagnózis biopsziát követő szövettani vizsgálat után állítható fel. A diagnózist követően rendszeres kontroll szükséges.

LCIS – lobuláris in situ karcinóma

Általában véletlenül (egyéb elváltozás miatt végzett biopszia vizsgálata során) felfedezett elváltozás. A tejmirigyekben daganatsejtek növekednek, amelyek azonban nem lépik át a tejmirigyek szöveti határait, hanem azokon belül maradnak. Tapintással és mammográfián nem észlelhető, biopsziával diagnosztizálható. Az LCIS hajlamosíthat rosszindulatú daganatra. Sebészi eltávolítása javasolt, amelyet követően rendszeres megfigyelés szükséges. Az emlő helyreállítása azonnal elvégezhető.

Adenózis

Jellemzője a megnagyobbodott lobulusok (tejmirigyek egységei, lebenyek), amelyek a szokásosnál jóval több mirigyet tartalmaznak. Általában olyan nőknél kerül felfedezésre, akiknél fibrocisztás emlő tünetek miatt került sor biopsziára. Mészlerakódásokat tartalmazhat az elváltozás, ami miatt mammográfiás képen akár összetéveszthető rosszindulatú daganattal. A diagnózist a biopszia szövettani elemzése után lehet felállítani.

Az adenosis sclerotisans az adenózis egy speciális típusa, melyre jellemző, hogy a megnagyobbodott lobulusokban fibrózus (hegesedés szerű) szövetek is vannak.

Kezelést az adenózis nem igényel, azonban javasolt rendszeres ellenőrzésre járni.

Fibroadenóma

A 30 év alatti nők leggyakoribb emlődaganata a fibroadenóoma, amely egy vagy több sima felszínű, a mirigyhámból kiinduló, kötő- és mirigyszövetből álló, akár mindkét mellben tapintható, jól körülírt göb. Előfordulása nem jár fájdalommal, jellemzően könnyen elmozdítható alapjától a bőr alatt (nem kapaszkodik a környező struktúrákba) és tömött szerkezetű (kemény tapintású).

A diagnózis alapja a klinikai vizsgálat (tapintás), ultrahang, mammográfia és vékonytűs biopszia.

Kezelést gyakran nem igényel, a műtét rendszeres ellenőrzés (tapintás, ultrahang, mammográfia) mellett elkerülhető (habár a sebészi eltávolítás a szakmai irányelvek alapján növekedési készségük miatt minden életkorban ajánlatos), amennyiben a tumor kicsi és a diagnózis megalapozott.

Ha nagy mérete miatt zavaró, illetve az emlőt deformálja, sebészi kimetszéssel eltávolítható, helyi érzéstelenítésben, ambulánsan. Előfordulhat, hogy a fibroadenóma kimetszését követően egy újabb csomó alakul ki a régi helyén.

Mint minden más jóindulatú emlődaganat esetében, a rendszeres vizsgálat, a csomók kontrollja feltétlenül javasolt.

hiperpláza

LCIS

adenózis

fibroadenóma

Phylloid tumor

Ritka típusú jóindulatú emlődaganat. A nagy méretű, gyorsan növekvő, epitheliális és kötőszöveti komponensekből álló phylloid tumorok főként premenopauzában lévő középkorú nőknél (40 – 50 év között) fordulnak elő. Fájdalmat általában nem okoz, a pontos diagnózis megállapítására a sebészi beavatkozást követő szövettani vizsgálat eredményére alapozva kerülhet sor.

A phylloid tumorok egy része (kb. 25%) rosszindulatú daganattá alakulhat, így esetükben a megfelelően (legalább 1 cm-es biztonsági sávval) végzett széles sebészi kimetszés a szükséges kezelés. A beavatkozás elégtelensége esetén a daganat kiújulhat. A kezelést követően szoros utánkövetés javasolt.

Rosszindulatú phylloid tumor esetében a széles kimetszés vagy a masztektómia képezi a kezelés alapját. A többi rosszindulatú emlődaganattal szemben ezek a tumorok nem reagálnak hormonkezelésre és sokkal kevésbé érzékenyek sugár- és kemoterápiára.

Intraduktális papillómák

A papillomák szintén gyakori jóindulatú elváltozások: szemölcsszerű kinövések a tejcsatornákon belül, melyek mirigyszövetből, fibrózus szövetből és erekből állnak.

A főként csak egyik emlőn tapasztalt színtelen vagy véres bimbóváladékozás gyakori oka a szoliter papillóma, ami a mellbimbóhoz közeli tágabb tejcsatornákban alakul ki leginkább. Apró csomóként gyakran tapintható, és biopszia is vehető belőle. Műtéti megoldása a műtőasztalon festékanyaggal végzett tejút feltöltés irányítása mellett az érintett emlőszövet eltávolítása.

Kisebb papillómák az emlő egyéb területein is előfordulhatnak, jellemzően egyszerre több (multiplex), ezekre kevésbé jellemző, hogy bimbóváladékozást okoznak. Esetükben a duktoszkópia nagy segítség a diagnózisban. A kezelést a papillóma és a tejcsatorna egy részének eltávolítása jelenti.

phylloid tumor

papillómák